A fáradékonyság, fáradtság egy jelzés, tünet, amely többféle okot rejthet. Lehet ez „pusztán” fizikai vagy szellemi túlterheltség, alváshiány. Gyakori a kismamák körében is, akiknek a szervezete több pihenést igényel, hogy a magzat fejlődését megfelelően szolgálhassa. Ugyanakkor a fáradékonyság hátterében patológiás ok, betegség is állhat, valamint lehetséges, hogy krónikus fáradtság szindrómával állunk szemben.
A következő fő okai lehetnek annak, ha valaki fáradt vagy könnyen elfárad:
A krónikus fáradtság szindróma
Ez egy régóta ismert tünetegyüttes, amely egyre gyakrabban fordul elő. A szervi megbetegedést és a pszichiátriai kórképet is kizárták már a kutatók. Elsősorban pszichés eredetűnek tartjuk. Azonban mivel gyakran vírusfertőzésre jellemző, influenzaszerű tünetekkel indul, így egyes vírusok (például az Epstein-Barr vírus) más kórokozók (mint amilyen a Lyme-kór okozója) szintén felmerülnek lehetséges tényezőként. A legvalószínűbb, hogy egyszerre több ok hatásával állunk szemben, azaz a krónikus fáradtság szindróma multifaktoriális (genetikai, immunológiai, endokrinológiai, metabolikus, infektológiai és pszichés) eredetű lehet.
A kivizsgálás során a fenti tényezőket vesszük sorra. A beteg kikérdezésével igyekszünk fényt deríteni az életmódbeli okokra. A fizikális vizsgálattal a fáradékonyság külső jeleit monitorozzuk, mint például a sápadtság a vérszegénység, a vizenyős lábak a szívelégtelenség vagy veseelégtelenség, a golyva (kidülledő szem) a pajzsmirigybetegség jele lehet. Ezt követően laborvizsgálatok történnek. Ennek során a májfunkció, vesefunkció, ionok, vércukor, vasszint, vérkép vizsgálatára kerül sor. Ehhez szükség esetén speciális laborvizsgálatokat is társítunk, amelyek a hormonszintek, autoimmun ellenanyagok, vírus szerológia vizsgálatát célozzák. További vizsgálatok is követhetik a laborvizsgálatokat, mint az EKG, ultrahang. Majd mindezek birtokában szakorvosi vizsgálatok következnek, ahol a szakorvosok, szükség esetén egymással konzultálva felállítják a diagnózist és kialakítják a kezelési programot.
Attól függően, hogy mi okozza a fáradékonyságot, szükséges a megfelelő gyógymód kialakítása. Első lépésként, már megelőzésként is fontos az egészséges életmód, egészséges táplálkozás, rendszeres fizikai aktivitás kialakítása, illetve azok helyreállítása. Az életmódváltás még szervi betegségek esetén is gyógyító hatású lehet, pl. a túlsúly esetén a fogyással megszűnhet a magas vérnyomás, javul a szívelégtelenség, a magas vérzsírszint, a cukorbetegség, a zsírmáj, az izületi betegségek és megelőzhetők egyes daganatos betegségek is. Jelentős javulás érhető el a dohányzásról leszokással, illetve más serkentő és addiktív szerekről való lemondás, de legalábbis azok mérséklése. Nagy fontossága van az alvásnak: nem csak az alvási idő hosszára, de az alvás minőségére is figyelni kell, hogy megfelelő körülmények között, megszakítás nélkül pihenhessünk. Gyógyszer mellékhatás esetén elég lehet a szer elhagyása. Ha azonban ezt nem lehet megtenni, akkor érdemes egy alternatív gyógyszert vagy gyógymódot kipróbálni helyette. Ha szervi betegség derül ki a fáradékonyság kivizsgálása során, lehetőség szerint oki kezelést alkalmazunk.
A krónikus fáradtság szindrómában szenvedők számára általában kombinált terápiára van szükség: az életmódváltás, rendszeres fizikai aktivitás mellett a pszichoterápia és a további, a pihenést akadályozó tünetek kezelése vezethet megoldásra.
A kivizsgálást általában a háziorvos indítja. Ám ha panaszával bármely szakorvosunknál, leginkább belgyógyásznál jelentkezik, a kivizsgálási folyamat ebben az esetben is elindul, szükség esetén a szakorvos más szakorvosokhoz, például kardiológus, immunológus, pszichiáter szakorvoshoz irányítja a beteget.
Fontos pont a kivizsgálás során a laborvizsgálat.
Ha az életmódváltáshoz a táplálkozási szokások megváltoztatása, diéta szükséges, akkor pedig a dietetikus segíthet.