A stroke, más néven agyvérzés vagy szélütés esetén az agy egy területén hirtelen megszűnik a vérellátás, és az így fellépő oxigénhiány következtében az agyszövet egy része elhal. Az oxigénhiány okozta stroke mellett ritkábban, de az úgynevezett vérzéses stroke is előfordul. Ebben az esetben egy agyi ér megreped, ez okozza az agyi szövet károsodását.
Viszonylag gyakori halálok, a túlélők esetében pedig jellemzően nagyfokú és maradandó egészségkárosodással jár. Szinte minden esetben marad utána beszédzavar és mozgáskorlátozottság.
Az agyvérzés kezelésének eredményessége nagyban függ attól, hogy mennyi idő telik el a kezelés megkezdéséig. Ezért nagyon fontos, hogy mielőbb orvosi segítséget kapjon a beteg.
Az oxigénhiányos típus esetében az érintett agyterületet tápláló verőérben vérrög keletkezik, vagy az érfal nagyfokú meszesedése miatt elzáródik az ér egy szakasza. Ez okozza azt, hogy vészesen lecsökken vagy megszűnik a véráramlás.
A másik, a vérzéses típusú stroke esetében az agyon belül lép fel vérzés.
Ennek oka leggyakrabban a magas vérnyomás, valamint hogy az erek elmeszesedés miatt rugalmatlanná válnak, valamelyik ér megreped.
Hasonlóan a szív- és koszorúér-betegségekhez, az agyvérzés legnagyobb része is megelőzhető lenne az ereket leginkább károsító hatások (a magas vérnyomás, vércukor- és vérzsírszint) elkerülésével. Ehhez egészséges életmódra, kiegyensúlyozott táplálkozásra, rendszeres mozgásra, a dohányzás, az alkohol és a kábítószerek kerülésére van szükség.
Nagyobb kockázatot jelent, ha valaki elhízott, cukorbeteg, illetve ha a családban volt már agyvérzéses eset.
Akkor is érdemes időnként mérni a vércukor- és vérzsírszintet, valamint rendszeresen végezni vérnyomásmérést, ha nincs panasz. Szintén ajánlott időnként a nyaki erek Doppler-ultrahangos szűrése, valamint szív-érrendszeri teljeskörű kivizsgálás is.
Attól függően, hogy az agy melyik része érintett, számos tünete lehet az agyvérzésnek, azok mértéke az enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Valamint sok esetben előzmény tünet is felfedezhető, amikor még nem következik be az agyvérzés, ám erre utaló jeleket észlelhetünk.
Mivel könnyen lehet, hogy a beteg épp az állapota miatt nem észleli magán a tüneteket, ezért fontos a családtagok, a környezet figyelme és visszajelzése. A leggyakoribb tünetek a következők:
A súlyosabb agyvérzést megelőzheti kisebb, rövid ideig tartó átmeneti oxigénhiányos roham. Ez a TIA (tranziens iszkémáiás attack), amely néhány perctől egy nap időtartamig is tarthat, idegrendszeri tüneteket okozva. Ilyen tünet például a lelassult, ügyetlenebb mozgás, sántítás, valamely végtag zsibbadása vagy épp az arc egyes részeinek zsibbadása, arcizmok merevedése. Tipikus tünet, hogy a száj egyik oldala lebiggyed.
A tünetek alapján általában jól behatárolható, hogy az agy melyik része érintett. A jobb oldali stroke esetén a test bal oldalán észlelhetőek inkább a tünete, míg bal oldali esetén a jobb oldalnál jelentkeznek a tünetek. A pontos diagnózist koponya CT, az agy vérellátását mutató Doppler-ultrahang vizsgálat, szükség esetén MRI vizsgálat segíti.
Az akut időszak után pedig érfestéses vizsgálattal lehet meghatározni, hogy szükséges-e érsebészeti beavatkozás valamely agyi érterületen.
Az agyvérzéses beteg kezelése intenzív ellátásban történik. A beteg infúziós kezelést kap, az agyi keringés helyreállítását és a károsodott agyszövetek regenerációját szolgáló gyógyszerekkel.
Ha vérrög okozta a szélütést, a vérrögoldás a feladat. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a beteg 3,5-4,5 órás időablakon belül kerüljön ellátásra. Az ilyen esetben vérrögoldó szert alkalmaznak, vénás úton, indokolt esetben közvetlenül az elzáródás helyén, ahová katéteren keresztül juttatják be a vérrögoldó szert. Ritka esetben alkalmazható ballonos értágítás, illetve stent (speciális, kisméretű fémháló) beültetése.
Kiemelt fontossága van a stroke esetében a rehabilitációnak, érsebészeti és neurológiai utógondozásnak.
Kapcsolódó szakterületek
+36 62 815 046